Medvehagymás kiflik

Idén sem maradhatott el a medvehagymakrémleves asztalunkról, de mivel jócskán vettem belőle a piacon, a maradékból ezeket a sós kifliket sütöttem. Nagyon-nagyon finom lett.

Hozzávalók:    75 dkg finomliszt
                      15 dkg vaj
                      1 csokor medvehagyma
                      2 tk. cukor
                      5 dkg élesztő
                      3,5 dl tej
                      2 tojássárgája
                      1 ek. só
   a tetejére:    1 tojás
                      2 dkg vaj

Az élesztőt felfuttatom kevés langyos tejben a cukorral, és egy kis lisztet is adok hozzá. (Elméletileg ezt hívják kovásznak. Vagy nem?). Hozzáadom a többi lisztet, tejet, sót, tojássárgáját és megdagasztom. 20 percig kelesztem. Félbevágom a cipót és két körre kinyújtom. Megkenem egy kis olvasztott vajjal őket, majd jó alaposan beterítem apróra vágott medvehagymával. Cikkekre szelem a kör alakú tésztát, majd feltekerem őket helyes kis kiflikké. Tovább kelesztem 30 percig, megkenem őket tojással, és előmelegített sütőben 180 fokon kb. 30 percig sütöm. Kívül ropogós, belül puha lesz.

               

Farsangi fánk málnahabbal

Ezt a fánkot még farsang táján sütöttem. Teljesen hagyományos fánk recept, a málnahab ötlet viszont gyerekkoromba nyúlik vissza. Általános iskolai osztályfőnököm, Vali néni sütött mindig fánkot nekünk az osztálybulikra, és ahhoz mindig málnahab járt. Na, nem ilyen málnaárak mellett, hanem a kertjében termett a málna, és ő tojásfehérjét vert fel hozzá, én nem vállaltam be a nyers tojást, tejszínnel helyettesítettem. Így is ehető volt...:-)

 Hozzávalók:  70 dkg finomliszt
                     10 dkg porcukor
                     1 egész tojás
                     3 tojássárgája
                     7 dkg vaj
                     3 dl tej
                     3,5 dkg élesztő
                     1 cs. vaníliáscukor

A habhoz:      25 dkg málna (mirelit is jó)
                     2,5 dl tejszín
                     5-10 dkg porcukor (ízlés szerint)
                     1 cs. habfixáló

A lisztet, a cukrot, a langyos tejet és a szétmorzsolt élesztőt dagasztótálba teszem. Miután az élesztő felfutott, jöhet a többi hozzávaló, kidagasztás után kb. 45 percig kelesztem. Kb. 3 cm vastagra nyújtom, pogácsaszaggatóval (esetleg vékonyfalú pohárral) kiszaggatom. Ezután is kelesztem (letakarva) kb. 25 percig, majd egy lábosban, bő olajban, alacsony fokozaton kisütöm őket, úgy, hogy egy kis horpadást nyomok a közepükbe a hüvelykujjammal, a lyukas részével lefelé teszem a lábosba. Fedő alatt sütöm pár percig, majd megfordítom őket, és fedő nélkül szintén pár percig sülnek. Ki kell tapasztalni a hőfokot, nehogy nyers maradjon a közepe.
A habhoz a felverem a tejszínt, apránként hozzáadom a málnát, cukrot, majd a habfixálót is.

Mákvirág kalács

Szilvás lepény

Évek óta minden szilvaszezonban eszembe jut ez a végtelenül egyszerű kelt tészta. Nem tudom, miért csak ekkor, mert szerintem bármilyen gyümölccsel finom lehet, de nekem ezidáig csak szilvával sikerült elkészítenem. Hátha jövőre eszembe jut az eper vagy a cseresznye idején is.

Hozzávalók: (30 x 40-es formához)

30 dkg liszt

2 ek. cukor

csipetnyi só

4 dkg vaj vagy margarin

20 g élesztő

1,5 dl langyos tej

Töltelék:  kb. 80 dkg szilva

                 2 ek. porcukor

                 1 tk. őrölt fahéj

A liszthez hozzáadom a sót és a cukrot, a vajat kis darabokban szétosztom rajta. Az élesztőt felfuttatom a tejben, majd hozzáöntöm a liszthez. Az egészet addig gyúrom, míg a tészta el nem válik a tál falától. Lefedve 30-40 percig kelesztem. A sütőt 200 fokra előmelegítem, a tepsit kikenem. A tésztát mégegyszer átgyúrom, és lisztes deszkán kinyújtom. Beleteszem a tepsibe, a széleken kissé felhúzom. Még 15 percig kelesztem. A felezett szilvákat ráhelyezem a tésztára, kissé belenyomkodom. A lepényt 25-30 percig sütöm. Tetejét megszórom a fahéjas porcukorral.

Kakaós csiga

Mindennapi kakaós csigánkat add meg nekünk ma. 4,5 éves nagylányom egyoldalú táplálkozásának legbiztosabb jele, hogy reggelente következetesen követeli a kakaós csigáját és semmi mást. Várom azt a pillanatot, amikor végre megunja, de hosszú hónapok óta erre mai napig nem került sor. Bár már vannak bíztató jelek: "csak a közepét eszem meg", "kevés a kakaó benne", "sok a porcukor rajta", stb. Elérkezett az idő, hogy bevessem magam kakaós csiga fronton is. Macikonyha oldalán találtam erre a receptre, és azért e mellett döntöttem, mert nem csöpög a vajtól, hanem kelt tészta. Az enyém kicsit nyomira sikerült, (nem elég szorosra tekertem fel), de az íze mindenért kárpótolt. (Főleg este 10-kor, mikor kisült. :-))

Hozzávalók:

A tésztához:

                     50 deka liszt

                     7 deka puha vaj

                     2 tk. szárított élesztő

                     3 dl tej
                     1 tojássárgája
                     4 ek. cukor
                     1 mokkáskanál só

Továbbá:

                     1 csésze cukor
                     3 ek. cukrozatlan kakaópor
                     1,5 dl tej
                     1-1 ek. vaj

A tésztához valókat dagasztás és kelesztés után vékony téglalappá kinyújtom. Egy evőkanálnyi olvasztott vajjal megkenem a tésztát. Összekeverem a cukrot a kakaóporral, és egyenletesen eloszlatom a tésztán. Szorosan felcsavarom, (szorosabban, mint én :-)),  majd éles késsel 2 cm vastag szeleteket vágok belőle. 175 fokra előmelegített sütőben kb. fél óra altt megsütöm őket. Félidőben,  forró vajas tejjel meglocsoltam őket.

Sonkás töltött pizza

Na, egy újabb Stahl recept. Hiába, nem tudok elszakadni a múltamtól. :-) De ez a pizza nem csak a múlt, hanem a jövő is, mert nagyon-nagyon szeretjük, elég gyakran eszembe jut elkészíteni. Aki a pizzériák vékony tésztájú pizzareceptjét keresi, az nyugodtan elköszönhet ettől az oldaltól, mert ez inkább omlós házi kenyérbe zárt bazsalikomos, aszalt paradicsomos sonka.

Hozzávalók:   a tésztához:  3,5 dl víz

                                        50 dkg liszt

                                        1 ek. só

                                        2 kk. oregánó

                                        1 cs. szárított élesztő

                                        1/2 kk. cukor

                                        1 ek. olivaolaj

                                        bors

a töltelékhez:                    15 dkg aszalt paradicsom

                                       20 friss bazsalikomlevél

                                       15 dkg pácolt, szárított, szeletelt sonka

                                       bors

                                      

A langyos liszthez hozzáadom a sót és az oregánót, megborsozom. A szintén langyos vízből egy keveset kiöntök és elkeverem benne a szárított élesztőt a cukorral, megvárom, míg felhabosodik. A maradék vízhez hozzáöntöm az oaljat. Mindezek összeöntöm, majd robotgéppel megdagasztom. A kész cipót beleteszem a kiolajozott tálba, konyharuhával letakarom, és 1 éjszakára mehet a hűtőbe. Másnap szobahőmérsékletűre felmelegítem. Közben az aszalt paradicsomot és a bazsalikomot összeturmixolom. A tésztát átgyúrom, elfelezem és 20x30 cm-esre nyújtom mindkettőt. Az egyiket beleteszem egy kiolajozott tepsibe, rákenem a paradicsomot, rátépkedem a sonkát, majd borsozom.Rákerül a másik tészta, a széleit lenyomkodom. Lefedem konyharuhával és tovább kelesztem 30-45 percen át. A sütőt 220 fokra előmelegítem, a pizzát megszúrkálom villával és megkenem egy kevés olívaolajjal, majd 25 perc alatt megsütöm.

Házi briós reggelire

Tücsökbogár blogját nézegetve (van rajta mit, nagyon jó kis blog) megtetszettek a briósról készült képei. Gondoltam, jó kis erőpróba, nekifutok én is. Nem a dagasztástól, kelesztéstől tartottam, hanem a fonogatástól. Kár volt, a második briós már egész formás lett, a 16. pedig megfelelt az elvárásaimnak. Egy bakit azért elkövettem, este 9-kor kezdtem hozzá, és szerettem volna felgyorsítani a kelési folyamatot és benyomtam 50 fokon a sütőbe a megformált briósokat. A kelést valóban felgyorsítottam, de egy kicsit szétfolyt a vajas tészta, így egy kicsit laposabbak lettek, mint a prototípusok. De így is büszke voltam rájuk, és másnap reggel mindenki jóízűen falta őket.

Hozzávalók:

                    0,5 kg liszt

                    5 dkg vaj
                    5 dkg porcukor
                    2,5 dkg élesztő
                    2,5 dl tej
                    3 db tojás sárgája
                    csipet só

                   1 db tojás a tetejére
                   cukor a tetejére

A lisztet a dagasztó tálba öntöm, közepén kialakítok egy mélyedést, ebbe kerül a porcukor. Rámorzsolom az élesztőt, erre ráöntöm a langyos tejet, és felfuttatom. Majd mehet bele a többi hozzávaló, tésztává gyúrom. 20 percig kelesztem. 32 darab 15 cm-es rudakat sodrok és briósokat formázok belőlük  Tücsökbogárnál látható rajz szerint. Majd megkenem a felvert tojással, és további 40 percig kelesztem. Újra megkenem, jó alaposan megszórom cukorral és 210 fokon 15 perc alatt megsütöm.

Ricottás bazsalikomos "bucik"



Ezt a péksütimet a medvehagymás bucijaim ihlették. Mivel a medvehagymaszezon igen rövid, ezért ki kellett találnom valami helyettesítő "zöldséget", ha nem akarok jövő áprilisig várni a következő medvehagyma levelekre. A bazsalikom lett a befutó a szereplőválogatásomon, és ezúttal nem házi tehéntúrót tettem bele, hanem ricottát, bőséges mennyiségben. Ez a mennyiség a medvehagymás verziónál kicsit puhábbá varázsolta a bucikat, de ez cseppet sem rontott az élvezeti értékén. Sőt...

Hozzávalók:   50 dkg liszt

                     50 dkg ricotta

                     3 dkg élesztő

                     1 dl tej
                     1 kk. cukor
                     0,5 dl olívaolaj
                     1 ek. tejföl
                     1 csokor bazsalikom
                     pirospaprika, só, bors
                    
Elkészítése ugyanúgy történik, mint bármely kelt tésztáé. Felfuttatom a cukros langyos tejben az élesztőt, majd összegyúrom a többi hozzávalóval. Kelesztés után kis bucikat formázok a tésztából és sütőpapíros (mostanában a szilikonra esküszöm) tepsiben szép pirosra sütöm.

Lángos, a magyar strandok uralkodója

Még mindig nem tudtam rájönni arra, mi mozgatja a magyarokat, amikor 40 fokos hőségben, levegő után kapkodva oxigén helyett forró olajban sült kelt tésztát tömnek magukba. De a legkevésbé sem szeretnék elhatárolódni ettől a remek ízlésvilágtól, én is tömöm magamba nyáron ezt a "lájtos" kaját. De sajnos ritkán ütik meg a mércét nálam a vízparti lángosok, attól különösen ki tudok borulni, mikor a ropogós buborékból kifröccsen fél deci olaj a számba. Az ilyen típusú lángosoknak csak a szélét tudom megenni.  Anyu lángosa azonban nem ilyen. Ott az egész lángos puha részből áll, "van benne anyag". És a legjobb benne, hogy pár napig eláll a nyers tészta a hűtőben, és frissen lehet sütni, mikor megkívánjuk. Már akinél eláll. Nálunk max. 24 óra a szavatossági ideje, mivel még reggelire is azt nyomatjuk. Kalóriákat számolgató egyéneknek nem ajánlom.